Elfogott az extázis. Levegőt is alig kaptam, mikor rápillantottam meztelen felsőtestére. Ha már ettől elájulok, akkor mi lesz este? Igyekeznem kell valami másra gondolni! Gyorsan felkaptam a cuccomat, és elrohantam mellette.
Véletlenül meglöktem egy kicsit a vállát. Hátranéztem bocsánatot kérni futás közben, de láttam a döbbenetet az arcán. Gyorsan elfordultam. Nem tudom, mi lelhette. Bezártam magam mögött az ajtót, és összeestem.
Kapkodtam a levegőt. Nem fogom tudni kibírni ezt a három hetet, ha így folytatja, belehalok, de csak képletesen. Vettem egy mély levegőt és felkászálódtam a földről. Levettem a ruháimat, majd beálltam a zuhany alá. Nem volt kedvem áztatni magam. Inkább kinyitottam a csapot teljesen, és élveztem, ahogy a víz az arcomra csapódik, és lefolyik a hajamon át. Az esős idő a kedvencem. Szeretem az esőt, ahogy áztatja a bőröm, ahogy utána megújul minden.
Nem fürödtem sokáig. Úgy öt perc után elzártam a csapot, és magamra tekertem egy törölközőt. Gondolkodtam ezen a három héten. Minél jobban meg kell ismernem. Bár nagyon hajt a vágy, hogy hozzámenjek Alexshanderhez, de csak azért akarom ezt, mert róla van szó, nem másért.
Megrögzött hazudozó vagyok. Magamnak is hazudok ezzel a házasság dologgal. Nem is ismerem őt. Csak a teste vonz. Megszárítkoztam és egy törölközővel felkötöttem a hajamat. Felhúztam a hálóingemet meg egy papucsot. Mázlimra nem egy átlátszó hálóinget választottam ki. Kinyitottam a kis ablakot, hogy a gőz kiszálljon a fürdőből. Kibontottam a hajamat, és gyorsan átfésültem. Sosem szárítom meg a hajamat, nem érdekel, mi van vele. Valahogy reggelre mindig olyan egyenes lesz, mintha átmentem volna rajta vasalóval. Ilyen a hajam, mindenki azt hiszi, hogy vasalom.
Kinyitottam az ajtót, és kiléptem a szobába. Alexshandert ott találtam az ágy szélén, döbbent arccal. Mielőtt bármit mondhatott volna, megszólaltam:
- Figyelj, sajnálom, hogy neked mentem! Kérlek, bocsáss meg nekem, Alexshander. - mondtam neki. Reméltem, hogy nem bántottam meg nagyon. Nem volt szándékos, csak annyira megijedtem, mikor megláttam kijönni a fürdőből.
- Sasha. A Sasha is elég, Hercegnő, az is elég. - válaszolta Sasha. Már kezdtem unni, hogy ő csak Hercegnőnek hív. Meg még vagy 200-an Hercegnőznek. Tudom, hogy a családi helyzet miatt alakult ez ki, de néha azért idegesítő volt.
- Figyelj, az Aiera is elég. Sőt, még az Ai is. – mondtam. Hirtelen villámlott az ég. Majd egy nagy dörgés vette kezdetét. Hirtelen összerezzentem. Félek a villámlástól. Attól, hogy dörög az ég. Kiment az áram a szobában. Összeestem a földre és elkezdtem sírni. Rettegek attól, hogy belecsap a házba, és kigyullad. Hogy valamelyik szerettemnek baja esik. Éreztem, hogy valaki megérinti a vállamat. Remegtem félelmemben.
- Aiera, jól vagy? - Sasha volt az. Megsimogatta a hátamat, majd magához ölelt. - Jól van, itt vagyok. Csak megijedtél a villámlástól. Nem kell félni, itt vagyok én neked. - Felemelt, a karjaiban odavitt az ágyhoz, majd rátett. Gyorsan összekuporodtam. Betakarta a hátamat, és megsimogatta az arcom. El akart menni, de én megfogtam a kezét gyorsan, és szorítottam. Megint dörgött az ég. Rémisztő volt.
- K-k, kérlek, n-ne menj el! - szorítottam a kezét. Meglepő volt, mert kellemesen puha volt és a kezem pont beleillett az övébe. - Maradj itt mellettem!
- Jól van. - Odafeküdt mellém, és átölelt. - Itt maradok, addig, amíg el nem alszol. Szóval jó éjszakát! - Megsimogatta az arcomat és ott maradt mellettem.
Kellemes meleg volt ott. El is aludtam hamar.

<< Előző fejezet | Következő fejezet >>