Nagy csattanásra riadtam fel. Még mindig Alexshander karjaiban feküdtem. Az ajtómat a szoba túlsó felében találtam.
- Alexshander! Itt vagy, ugye? - férfihang volt. - Alexshander, kelj fel! - Besétált a szobába. Egy középkorú, kissé ősz, szakállas férfi volt. Elegánsan ki volt öltözve. Már csak azt nem értem, hogy hogyan került az ajtóm a szoba túlsó végébe a helyéről. Alexshander hirtelen felült. Mikor meglátta, hogy ki az, akkor egyből kiugrott az ágyból, és meghajolt előtte.
- Apám! - Az apja? Meglepődtem, elég rendesen. Hirtelen felültem, és csak néztem nagy, kerek szemekkel. - Sajnálom, hogy nem fogadtalak kellően.
- Fiam, mit jelentsen az, hogy egy lánnyal együtt talállak egy ágyban, mikor már eljegyezted a Hercegnőt? - Oh, basszus, ez a férfi még azt sem tudja, hogy kinek a szobájába is tört be!
Közben az egyik szobalány berohant.
- Hercegnő, sajnálom, sajnálom, nem tudtam megállítani Hell grófot! Kérem, uraim, menjenek ki, hogy a Hercegnő felöltözhessen. – tessékelte ki Liza, a szobalányom a Hell férfiakat. - Hercegnő, keljen fel. A Sárkánykirállyal és az Elf királynővel kell reggeliznie. - Átmentem a gardróbba, felvettem egy egyszerű fekete farmert, hozzá egy fehér háromnegyedes ujjú inget és egy fekete mellényt. Ebben legalább jól érzem magamat, és kényelmes.
- Liza, köszönöm, hogy segítettél nekem. Most rohanok. Szia!
- Hercegnő, az udvaron várják Önt. Siessen! - mosolygott Liza.
Gyorsan futottam ki az udvarra. Az ajtó előtt lefékeztem. Lassan nyitottam ki, és csak annyit hallottam, hogy apám Hell grófjával beszélget.
- Akkor megegyeztünk a házasságot illetően.
<< Előző fejezet | Következő fejezet >>
|