A sz�, hogy szeretlek, v�zhangk�nt d�b�rg�tt bennem. A d�bbenet �s az intenzit�sa a cs�knak mag�val ragadott. Az ajkai, mint osty�ra a csokol�d�, oly k�nnyed�n omlottak eny�imre.
A j�zan eszem ellenkezni akart, a sz�vem pedig viszonozni a cs�kot. Felhagytam a gondolkod�ssal. �ltem a pillanatnak, mint minden h�tk�znapi l�ny. B�rmennyire is nem vagyok az, m�g nekem is lehetnek j� napjaim, �s ez a nap megmarad az elm�mben, az biztos. V�g�l visszacs�koltam Sashat. �t�leltem, �s csak �leltem. �reztem, hogy megr�ndult kiss�. Magamat is megleptem ezzel a v�lasszal, nem csak �t. A sz�vem zakatolt, mint egy vonat a s�neken. M�r-m�r sz�vinfarktusom lehetett, olyan j�lesett a cs�kja. A puha ajkai az eny�meken. A szoros karja a derekam k�r�l. Mind-mind egyszer�en fantasztikus volt. Nem vettem �szre az id� m�l�s�t. Csak tartott a karjaiban �s cs�kolt. �letem els� cs�kja volt. A tapasztalatom semmi, de �t ez nem zavarta.
Hirtelen l�ktem el magamt�l. Pirulva tekintettem fel r� �s n�ztem, ahogy � is kipirulva, �s a leveg�t kapkodva tekint le r�m. Szemei m�g az �jszakai �gbolton l�v� csillagokn�l is f�nyesebben csillogtak. Belet�rt a haj�ba, �s egy m�ly leveg�t vett.
- Hercegn�! – f�lt�rdre ereszkedett, �s g�z�m sem volt, mit akar, m�g meg nem fogta a kezemet, �s ezt nem mondta: - Hozz�m j�n feles�g�l? Tudom, hogy nem vagyok m�lt� a szeretetedre. Tudom, hogy te nem akartad, hogy megismerjem ezt az �nedet, de �n m�g �gy is szeretlek. – mondta, �s megcs�kolta a jobb kezemet.
- H�t persze! – mondtam neki, �s az �r�mk�nnyek kezdtek el lecsorogni az arcomon. Sasha fel�llt, �s a szemembe n�zett, majd megfogta a bal kezem, �s kicsit megszor�totta.
Valami elpattant bennem. Kit�ptem a kezem az �v�b�l, �s v�dekez�n kaptam fel a karom. A d�h l�ngjai izzottak fel szemeiben.
- Ha t�nyleg meg akarsz ismerni, akkor gyere velem! – mondtam neki, �s elindultam vissza a kast�ly fel�.
Nem a kast�ly volt a c�lom, hanem a katon�k edz�terme. Kiss� v�res volt a ruh�m, �s szakadt, de tudtam, oda �gy is megfelelek. Ott volt m�g�ttem Sasha, �reztem, hogy k�vet. Elm�lt az �ltala okozta m�mor, mikor elr�ntottam a kezem. Nem akartam, de az er�m, az, hogy ilyen vagyok, m�g nem fejlett kis rendesen. M�g van h�tra bel�le. Eg�sz �ton ezen gondolkodtam. Vajon mi�rt r�ntottam el a kezem, �s mi�rt k�sz�ltem meg�lni �t? Mi�rt kell ezt �t�lnem?

<< El�z� fejezet | K�vetkez� fejezet >>