Ahogy elkezdtem kifutni a csarnokbl, az ajtnl beletkztem Sashaba. Megfogta a karom, s maghoz rntott, majd szorosan tlelt.
- Fantasztikus voltl! Egyszeren csodlatos volt, ahogyan puszta kzzel leverted. – mondta, s tovbb lelt. – Szeretlek!
- Azt hiszem, mg senki se mondta rm, hogy csodlatos. Mindenki csak undortnak tallta, ahogyan kzdk, de kszi. – feleltem neki. Zavarban voltam. Csak a kapitny dicsrt meg, mikor verekedsre kerlt sor. desapm csak a httrbl figyelt, mg anya engem szidott. Apt nem klnsebben zavarta, hogy a lnya szeret verekedni, hogy egy kicsit fisabb vagyok, mint a tbbiek. Anya prblt j modorra nevelni, ezt meg is kapta, mikor elzrtk az ermet. Azutn tbb-kevsb, inkbb kevsb, de engedelmes voltam. Ha meg kellett jelennem valahol, megtettem, de azutn semmire sem tudtak rvenni. Ebdels az egyik tbornokkal, vagy egy nagy estly, ahol kiltzve kell megjelenni, s kedlyesen eltrsalogni a tbbi emberrel, akikhez nekem csak annyi kzm volt, hogy apm vagy anym egyik talpnyalja volt. Ezeket mind kihagytam, vagy csak 2 percre megjelentem, s utna el is mentem onnan. Nem voltam egy trsasgi patkny, inkbb olvastam.
- Aiera, gyere velem, hadd mesljek valamit! – szlt hozzm Alexshander. Nyjtotta a kezt, n pedig megfogtam, s elindultam utna.
<< Elz fejezet | Kvetkez fejezet >>
|