- Akkor okozz nekem csalódást! – felelte nekem, én meg megdöbbentem, és próbáltam visszatartani a könnyeimet. – Másképp nem tudnék lemondani rólad. – mondta, közben két kezébe fogta az arcomat, és maga felé fordította. Néztem a kék szemébe, és csak arra tudtam gondolni, hogy nem akarom elengedni. Egyenesen rám nézett, és olyan volt, mintha belém látna.
- Aiera, mit csinálsz itt? – kérdezte anya. – Mégis hogy nézel ki? – kezdett volna leszidni, de én csak ránéztem, majd visszafordultam David-hez.
- Kérlek, kísérj be te a fogadásra! – kértem. – Azt hiszem, ki fogjuk hagyni az esküvőt! – mondtam neki, majd elindultam. Út közben visszafordultam. – A szobámnál várlak! Jövök! – mondtam ezt anyának, és elmentem a szobámba készülődni.
- Kicsim! – kezdett volna bele, de én leállítottam.
- Ne most, oké? – kérdeztem. – Készülődhetnék egyedül?
Anya csak kiment, én meg gyorsan lefürödtem. Nem akartam nagyon kiöltözni, és az okom is megvolt rá, hogy miért ne tegyem. Hallottam, hogy kopognak az ajtón.
- Gyere be! – kiáltottam ki. Láttam, hogy David belép, és becsukja maga után az ajtót.
– Szia! – mondom neki, de nem nézek rá. Egy törölközővel magam körül odamentem a cuccomhoz. Kiválasztottam egy nadrágot meg egy fehér blúzt. Odafordultam David felé.
- Nos? – kérdeztem tőle.
- Nem kéne kicsit jobban kiöltöznöd? – kérdezte tőlem. Csak megráztam a fejem, és végigcsodáltam, hogy miként simul rá tökéletes testére az öltönye. Csak néztem őt, végül elmondtam neki a tervem, hogy nem fogok hozzámenni Sashahoz. Elmeséltem neki, hogy követtem őt és az apját az egyik kocsmába, és hogy hallottam, amint azt mondja Hell gróf, hogy megölnek engem és az apámat.
David csak csodálkozva nézett rám. Sikerült felfognia, amit mondtam. Végignéztem az arcán, majd azt mondtam neki:
- Szeretlek! – nem tudom, hogy hogy jött ki, de végül elmondtam neki. Felpillantottam rá, és vártam, hogy erre mondjon valamit. Ő elképedve nézett a szemembe, én közelebb hajoltam hozzá, és kezeim közé fogtam az arcát. Egy gyengéd csókot leheltem az ajkaira. Lassan elhúzódtam tőle, és a szemeibe néztem.
- Ezt meg? – kérdezi David, és az ajkaira teszi az ujjait.
- Szeretlek! – mosolygok rá, majd az ajtóhoz megyek. – Nos... bekísérsz? – kérdezem tőle. David csak bólint, és odasétált mellém.

<< Előző fejezet | Következő fejezet >>